2020.07.03. GT Hírlevél

NYÁRI ADÓCSOMAG

Judit

Az Országgyűlés 2020. július 3-án újabb adózási tárgyú törvényjavaslatot fogadott el, mely legfontosabb intézkedéseit az alábbiakban foglaltuk össze.
 
Helyi adók
 
helyi iparűzési adót érintő változás, hogy a társasági adóhoz (és az innovációs járulékhoz) hasonlóan ezen adónem tekintetében is megszűnik az úgynevezett feltöltési kötelezettség. Az új szabály már a folyó adóév vonatkozásában is alkalmazandó, azaz naptári éves adózók esetén már a 2020. adóévre sem kell adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget teljesíteni. Az eltérő üzleti éves adózók a még le nem zárult üzleti évük tekintetében alkalmazhatják az új szabályokat.
 
Módosul az építményadó kötelezettséget keletkeztető esetek száma. A törvénymódosítás alapján nem kell építményadót fizetni az önkormányzatok illetékességi területén elhelyezett reklámhordozók után. (Ezen reklámhordozók 2018. óta képezték az építményadó tárgyát.)
 
Kisadózó vállalkozások Tételes Adója (KATA)
 
2021. január 1-ei hatályba lépéssel nagyban megváltozik a KATA rendszere. A módosítások fő célja a rendszer visszaélés szerű, a foglalkoztatás alternatívájaként történő alkalmazásának megakadályozása.
 
Az adóalanyiságra vonatkozó változás, hogy jövőre egy magánszemély csak egy jogviszonyban lehet kisadózó. Amennyiben a magánszemély több jogviszonyban is kisadózóként volt bejelentve, úgy az adóhatóság a legrégebbi jogviszonyon kívüli bejelentéseket hivatalból törli.
 
Változnak az adófizetési kötelezettség részletszabályai is, melyek a bevételt juttatók adókötelezettségeit is érintik. Ha a kisadózó vállalkozás olyan féltől szerez bevételt, amely kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a bevételt, annak mértékétől függetlenül 40%-os adó terheli.
 
A nem kapcsolt felektől szerzett bevételek esetén akkor lesz 40%-os adó fizetésére kötelezett a kifizető, illetve a kisadózó, ha a kisadózó éves göngyölített – egy partnertől származó – bevétele (néhány kivételtől eltekintve) eléri a 3 millió Forintot.
 
Ha a (kapcsolt vagy határérték feletti) bevétel juttatója belföldi kifizető, akkor a következő hónap 12. napjáig ez a vállalkozás kötelezett a 40%-os adó bevallására és megfizetésére. Külföldi vállalkozástól megszerzett bevétel esetén a 40%-os adó megfizetésére a kisadózó kötelezett.
 
Azon bevételek, melyek után új adófizetési kötelezettség keletkezik, nem számítanak bele az éves 12 millió Forintos bevételi értékhatárba, ugyanakkor a 40%-os adómérték mellett is szükséges a tételes adó megfizetése. Továbbá, a külföldi, 40%-os adókötelezettséget keletkeztető ügyletekről, illetve a belföldi kapcsolt feles ügyletekről a kisadózónak (az adóévet követő év február 25-ig) adatot kell szolgálnia az adóhatóságnak.
 
A belföldi kifizetők a tárgyévet követő január 31-ig kötelesek adatot szolgáltatni a kisadózóknak a 40%-os adókötelezettség megállapításakor figyelembe vett összegekről.
 
A szerződéskötéshez kapcsolódó új előírás, hogy a kisadózónak írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt a kisadózói jogállásáról, illetve az ebben bekövetkező változásokról. A 2020-ban (vagy korábban) megkötött szerződésekre vonatkozó tájékoztatást 2021. január 15-ig kell megtenni.
 
 
Szeretnénk továbbá megjegyezni, hogy a NAV múlt heti tájékoztatása alapján, az év második felében az adóhatóság kiemelten vizsgálja a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a KATA alanyokkal kötött szerződéseket, a bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében.
 
EKAER
 
Az európai uniós jognak való megfelelés érdekében a törvénymódosítás átalakítja az EKAER rendszerét. 2021. január 1-jétől kezdődően már csak a kockázatos termékek közúti szállítása lesz EKAER bejelentés köteles (amennyiben a fuvar értéke vagy tömege az előírt értékhatárokat meghaladja). Ezzel a változással összefüggésben, ugyanakkor várhatóan módosulni fog az EKAER működéséről szóló 5/2015 NGM rendelet illetve – az élelmiszer-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével – a kockázatos termékeket meghatározó 51/2014 rendelet. A  kockázati biztosíték fizetési kötelezettség továbbra is megmarad.
 
A jövőben nem lesz pótlékköteles, ha az adózó a rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatok tekintetében, a már lezárt bejelentését – 3 munkanapon belül – egy alkalommal módosítja. Emellett a jogszabályváltozás pontosítja, illetve részletezi, hogy a törvényben meghatározott meg nem felelés egyes eseteiben pontosan hogyan kell a mulasztási bírságot meghatározni.
 
Online pénztárgépek
 
Az online pénztárgépek üzemeltetésére kötelezettek számára új előírás, hogy 2021. január 1-től elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk kell a vevőiknek.
 
Társadalombiztosítási járulék (TB)
 
Ahogy korábbi hírlevelünkben bemutattuk, 2020. július 1-től újrakodifikált törvény lép életbe a társadalombiztosítási ellátásokhoz kapcsolódóan. A most megjelenő változások jellemzően az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódnak, melyek közül szeretnénk néhányat kiemelni.
 
Fontos változás, hogy korábban az adott évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (jelenleg 7.710 Forint) mindig egy különálló törvény határozta meg. Az új szabály a járulék változását a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott fogyasztóiár-index változásához köti, a következő évben alkalmazandó járulékmértéket az adóhatóság október 31-ig honlapján is közzéteszi.
 
A módosítás eredményeképpen új elemként, külön rendelkezések szabályozzák azt az esetet, ha egy magánszemély nem ért egyet a NAV által kiszabott egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettséggel.
 
Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem az erre kötelezett magánszemély, hanem helyette más fizeti, azt személyi jövedelemadó szempontjából nem kell figyelembe venni, így nem képez a magánszemélynél adó- és járulékalapot.
 
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéshez kapcsolódó további változás, hogy a TAJ szám felfüggesztésére csak abban az esetben kerül sor, ha a kötelezett magánszemély tartozása a járulék összegének (jelenleg 7.710 Forint) hatszorosát eléri, szemben a korábbi háromszoros értékkel. Ezentúl pontosítása került a felfüggesztés és újra aktiválás időpontja is.
 
Az új társadalombiztosítási törvény bevezette a minimum járulékalap fogalmát. Ezzel összefüggésben a mostani módosítás keretében rendezi a jogalkotó azt az esetet, ha a járulékalapot képező munkaviszonyos jövedelemből a járulék összege nem vonható le. Ekkor a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltatónak kell viselnie. A megfizetett járulékot a hatóságok úgy veszik figyelembe, mintha azt a munkavállaló fizette volna meg.
 
Jogorvoslatok uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály esetén
 
Jelenlegi jogrendszerünk lehetőséget teremt önellenőrzésre, illetve visszatérítési igény benyújtására, amennyiben az Európai Unió Bírósága egy adókötelezettséget vagy adófizetési kötelezettséget előíró magyar jogszabályról megállapítja, hogy az irányelvbe ütköző. A módosítás ezen jogszabályhelyek adóhatóság előtt történő érvényesítését segíti elő úgy, hogy a jogszabályban található megfogalmazást pontosítja akképpen, hogy mindezt már ne csak az Európai Unió Bírósága által indított kötelezettségszegési eljárásban, de az előzetes döntéshozatali eljárásban megállapított uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály esetében is alkalmazni lehessen.
 
Az adóhatóság, a jelenlegi szabályok szerint a jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles fizetni az uniós jogba ütközően visszatartott adó után.  Az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletekre tekintettel a törvénymódosítás a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékére emeli ennek a kamatnak a mértékét. A megemelt késedelmi kamat mérték már a folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazandó. Sőt, a végleges határozattal már lezárt eljárásokra vonatkozóan is van lehetőségük az adózóknak a kamatkülönbözet érvényesítésére. Ehhez a törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdődő hat hónapon belül – kamatkülönbözet iránti – kérelmet kell benyújtaniuk az adóhatóság felé.
 
Jelentéstételi kötelezettség – Agresszív adóstruktúrák
 
A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (DAC 6 Irányelv) előírja az agresszív adóstruktúrák jelentéstételi kötelezettségét. Az irányelvre tekintettel bevezetett magyar szabály szerint az első adatszolgáltatásokat (eredetileg) 2020. augusztus 31-ig kell teljesíteni, ugyanakkor a COVID-19 járványügyi helyzetre való tekintettel az Európai Unió Tanácsa meghosszabbította a vonatkozó határidőket, amit jelen törvénymódosítás vezet át a magyar jogrendbe. A módosítás lényege, hogy a jogalkotó gyakorlatilag két periódust definiál (2018. június 25. - 2020. június 30. és 2020. július 1. – 2020. december 31.), melyekhez külön-külön adatszolgáltatási határidőt rendel. Az első periódushoz kapcsolódó ügyletekről 2021. február 28-ig, a második periódusról 2021. január 31-ig kell adatot szolgáltatni. A „normál” jelentéstételi ügymenet és határidő csak 2021. január 1-től fog érvénybe lépni.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Hírlevélre feliratkozás: itt

Az eddig kiadott hírleveleinket itt olvashatja.