2020.04.22. GT Hírlevél

ADÓKÖNNYÍTÉSEK ÉS A CSÖKKENTETT MUNKAIDŐHÖZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS SZABÁLYAINAK MÓDOSÍTÁSA

Judit

A Kormány újabb rendelkezéseket hirdetett ki a Gazdaságvédelmi Akciótervvel, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatással kapcsolatban (140/2020. és 141/2020. Kormányrendelet). Ezek legfontosabb adózást érintő szabályait ismertetjük a következőkben:
 

  • 2020. július 1-tól a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.
  • 2021. január 1-től a kisvállalati adó (Kiva) adókulcsa 12%-ról 11%-ra csökken.
  • kisadózó vállalkozások tételes adóját (Kata) választó főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Az ellátások számításának alapja 2020. július 1-től havi 102 000 Ft, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 Ft.
  • Az „éves” adók bevallási és befizetési kötelezettsége 2020. szeptember 30-ra halasztódik. A vállalatok a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék és energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüknek 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget. Amennyiben a társaság él ezzel a lehetőséggel, úgy azon előlegek összegét, melyekre bevallást még nem nyújtott be, az utolsó rendelkezésre álló „bevallott” előleg alapulvételével kell megállapítani és befizetni.  (Ezen előleg mérséklése is kérelmezhető.)
  • A beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek - 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak. (Kivéve a tőzsdei cégeket, a bankokat, a biztosítókat és a befektetési vállalkozásokat, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani az adóbevallásokat, illetve befizetni az adót.)
  • A 2020. április 22. és június 30. közötti időszakban nyújtott SZÉP-kártya juttatások tekintetében a társaságoknak nem kell szocho-t fizetniük, így a juttatás közterhe 32,5 %-ról 15 %-ra csökken. Mindemellett az egyes „zsebek” keretösszege is lényegesen megemelkedik (a költségvetési szervek és más munkáltatók esetében is).
  • 2020. április 22-től 2020. december 31-éig a vendégéjszakák után nem kell az idegenforgalmi adót beszedni, illetve megfizetni, csak bevallani. Az önkormányzatok részére a bevallott összeget az állam fizeti meg vissza nem térítendő támogatás keretében.
  • Az eddigi fizetési kedvezményen túl további két fizetési könnyítést vezetett be a kormány. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az alábbiak közül az egyik kedvezményt az adózó megkapja, úgy a másik már nem vehető igénybe.
    • Az adóhatóság a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére a nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
    • Nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az adóhatóság az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes, a kérelem ügyintézési határideje 15 nap.
  • megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül megindított végrehajtási eljárásra, valamint adókülönbözetre való hivatkozással. Mindemellett, a minősítést abban az esetben sem veszíti el az adózó, ha nem felel meg annak a feltételnek, hogy nincs 500 ezer Forintot meghaladó tartozása, illetve, hogy az adóévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az adóhatóság a kockázatos adózónak való minősítés során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
  • EKAER-kötelezettséghez kapcsolódó könnyítés, hogy az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól.
  • Az online-pénztárgépekre és az élelmiszer-automatákra felülvizsgálati moratórium került bevezetésre.
  • Fizetés nélküli szabadság esetén 2020. május 1-jétől a munkavállaló helyett a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – vallja be és fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7.710 Ft). A munkáltató kérelmezheti, hogy ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

 
Munkabér-támogatás módosuló szabályai

Az „eredeti” 105/2020. Kormányrendelet több ponton is változik. A módosítások következtében:

  • A továbbiakban már nemcsak az március 11-ét követően beálló 50, 60 és 70%-os részmunkaidőre lehet támogatást kérni, hanem az eredeti óraszám 25 %-t elérő, de a 85 %-t meg nem haladó bármely részmunkaidőre.
  • A munkáltató létszámmegtartási kötelezettsége már csak arra a munkavállalóra vonatkozik, akivel a közös kérelmet beadta.
  • A kalkulációk alapját képző távolléti díjat felváltja az alapbér. (Így a számítások során a teljesítménybért, a bérpótlékot és a pótlékátalányt már nem kell figyelembe venni.) Tehát, a  támogatás összege az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a lesz, illetve a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető támogatás kiszámításakor is az alapbérrel kell kalkulálni. (A minimálbér kétszerezéséhez kötött maximum támogatási alap változatlan maradt.)
  • Az egyéni fejlesztési idővel kapcsolatban is több ponton módosult a jogszabály. Egyrészt a definíció módosítása alapján a fejlesztési idő a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül „felhasználható”. Másrészt a fejlesztési időre vonatkozóan csak abban az esetben kötelező megállapodást kötnie a munkaadónak és a munkavállalónak, amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Azaz, ha legalább 50%-os az óraszám-csökkentés, akkor a feleknek már csak lehetősége (de nem kötelezettsége) egy ilyen megállapodás megkötése. Illetve az ilyen esetekben a munkaadónak sem kötelezettsége, hogy –  a támogatás elnyerése érdekében – bért fizessen erre a fejlesztési időre, még akkor sem, ha így a munkavállaló által kapott, támogatással növelt nettó bér nem éri majd el az alapbér nettó összegét.
  • A továbbiakban csak azon munkavállalók esetében nem kérhető a támogatás, akikkel kapcsolatban a munkaadó a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében, mint kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókra vonatkozóan részesül támogatásban, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban részesül.
  • Már munkaerő-kölcsönzéshez is nyújtható a támogatás, illetve nehéz helyzetben lévő vállalkozások is részesülhetnek támogatásban.
  • A módosítások egyértelműsítik, hogy a távmunkára és az otthoni munkavégzésre is kérhető támogatás.
  • A korábbi jogszabály szövege alapján a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerülhet sor. A módosítás alapján ez már csak a támogatott munkavállalóra vonatkozik.
  • Továbbiakban nem feltétele a támogatás elnyerésének, hogy
    • a kérelemben bemutatásra kerüljön a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülmények, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggése, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedések,
    • a munkavállaló a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
    • a munkavállalók ne munkaidőkeretben legyenek foglalkoztatva.
  • Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, azokat egy időben kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
  • A módosítás kimondja, hogy a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.
  • Amennyiben a munkaadó nem teljesít bizonyos feltétleket, vissza kell fizetnie a támogatás összegét.  Ez alól (az eredeti szabály szerint is) kivétel, ha a munkavállaló igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg. Ezen esetkör kibővült a munkaadó azonnali hatályú felmondásával is.
  • A jogszabálymódosítás következtében a kérelemhez a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodást (csökkentett munkaidőről, illetve a fejlesztési időről, amennyiben ilyet kötnek egymással) már nem kell csatolni.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Hírlevélre feliratkozás: itt

Az eddig kiadott hírleveleinket itt olvashatja.