2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk első részében az ételmentés szabályainak legfontosabb részleteit járjuk körbe.

A törvénymódosítás alapján – az élelmiszer-pazarlás megelőzése, valamint csökkentése jegyében – 2022. február 1-jétől a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer ugyan továbbra sem hozható forgalomba élelmiszerként (vagyis emberi fogyasztásra szánt termékként), ugyanakkor, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet tavalyi módosítása alapján, ingyenes adományozás céljából, a rendeletben foglalt bizonyos feltételek teljesülése esetén, ill. FELIR azonosító birtokában mégis forgalomba hozható.

A minőségmegőrzési idő azt az időintervallumot jelzi, amelyen belül az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. A bontatlan és a csomagoláson ajánlott módon tárolt élelmiszerek legtöbb esetben a minőségmegőrzési idő lejártát követően is alkalmasak emberi fogyasztásra, de előfordulhat, hogy ekkorra már elvesztették ízüket, illatukat, vagy szerkezetüket.

Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Vagyis a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer emberi fogyasztásra alkalmatlan, szélsőséges esetben elfogyasztása az emberi egészségre kifejezetten káros.

Amennyiben egy élelmiszerlánc felügyeleti díj (a továbbiakban: „Díj”) megfizetésére kötelezett, napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő (természetes vagy jogi) személy a 2021-es naptári (tehát nem üzleti-, vagy adó-) év során a Díj alapjául szolgáló tevékenységeiből összesen – de a jövedéki adó és népegészségügyi termékadó beleszámítása nélkül – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételre tett szert, akkor

• egyfelől jogosult lesz a kereskedelmi forgalmazási céllal birtokában lévő élelmiszert karitatív szervezet javára felajánlani;
• másfelől köteles lesz a saját maga által megalkotott élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint eljárva, a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan megalakuló, Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: „ÉMK”) részére felajánlani.

A fent meghatározott árbevételt el nem érő élelmiszer-vállalkozók számára az ÉMK részére történő felajánlás önkéntes és természetesen ezek a cégek is jogosultak lesznek a karitatív szervezeteknek történő felajánlásra (a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával).

A törvénymódosítás értelmében tehát a 2021-ben legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedő cégek 2022. február 1-jétől kötelesek lesznek követni a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal rendelkező, általuk forgalmazott élelmiszer minőségmegőrzési idejét, és ezen időpont lejártát megelőzően (legalább) 48 órával kötelesek lesznek az érintett élelmiszereket az ÉMK részére ingyenesen átadni. A törvény szövegéből nem derül ki, hogy a minőségmegőrzési idő utolsó 48 órájában ki rendelkezhet az élelmiszer felett: az azt addig az áruháza polcain tartó élelmiszer-kiskereskedő, vagy pedig az ÉMK.

Az ÉMK egy 100%-ban állami tulajdonú társaság lesz, amely felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; NÉBIH) gyakorolja. Az ÉMK fő feladata – nevéből következően is – az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálása lesz, melynek keretében egyebek mellett felügyeli az erre kötelezett cégek élelmiszerhulladék-csökkentési tervét (adott esetben javaslatot tesz annak módosítására), valamint élelmiszermentési adatbázist vezet az élelmiszermentésben közreműködő szervezetekről.

Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv (a továbbiakban: „Terv”) szintén egy 2022. február 1-jétől bevezetendő újdonság, amely elkészítésére kizárólag a 2021-ben – a fentebb már részletezett feltételekkel – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt realizáló élelmiszer-kiskereskedő társaságok lesznek kötelesek.

A Tervnek tartalmaznia kell majd az adott cégnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt csökkentés mértékét, valamint az önkéntesen, ill. kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét.

A Terv el nem készítése, vagy az elkészített Terv ÉMK-hoz történő benyújtásának elmaradása az arra kötelezett társaságok esetében az ún. élelmiszermentési bírság kiszabását eredményezheti, melynek alkalmazására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv lesz jogosult.

Ugyanezen bírság szabható majd ki azokra a Terv elkészítésére kötelezett társaságokra is, akik ugyan benyújtották a Tervet, de az év során kiderül, hogy az általuk termelt élelmiszerhulladék éves szinten 2%-ot meghaladó mértékben átlépte a Tervükben rögzített mértéket.

Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege 15 ezer Ft, legmagasabb összege pedig a megelőző üzleti évre vonatkozó Díj 0,6%-a lesz. Mivel a Díj mértéke az előző évi árbevétel 0,1%-a, így a bírság mértéke a 2021-ben 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél (vagyis a bírság kizárólagos alanyainál) akár a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja.

A most elfogadott törvény arról nem rendelkezik, hogy a bírság egyszeri megfizetésével az adott évre kiváltható lesz-e a Terv elkészítése, vagy éppen ellenkezőleg, a bírság több alkalommal is kiszabható lesz egészen addig, amíg a Terv benyújtásra nem kerül.

Ahogy az eddigiekben már említésre került, az új szabályozás 2022. február 1-jén lép hatályba, így a Tervet – az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedőnek – első alkalommal 2022. május 31-ig kell majd elkészítenie és az ÉMK részére benyújtania.

Ahogy látható, a változások csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkoznak, ebből kifolyólag csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érintenek. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szabályozás kiterjesztésre kerül az alacsonyabb árbevételű cégekre is.

Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.