Hírek

Közelgő eSZJA határidő – be kell vallani a kriptovalutákból származó jövedelmeket is

  1. A bevallási tervezet ellenőrzése, jóváhagyása, javítása

A 2020. évi SZJA bevallás benyújtási határideje idén 2021. május 20-a, amely határidőig minden magánszemélynek be kell nyújtania a bevallását. Ahogy a korábbi években a NAV idén is előkészíti az eSZJA portálon a bevallási tervezetet. Azonban fontos észben tartanunk, hogy az adóhatóság csak a hozzá beérkező adatok alapján készíti el ezen tervezeteket, így a magánszemélyeknek minden esetben ajánlott a tervezetük átnézése, illetve ha szükséges, a javítások, kiegészítések elvégzése a bevallási határidő lejárta előtt.

A bevallási tervezet ellenőrzésekor érdemes a munkavállalóknak a jövedelmeikhez kapcsolódó igazolásaikat összehasonlítani a tervezetben szereplő adatokkal. Fontos ellenőrizni még az egyes adókedvezmények beszámítását is, hogy minden helyesen került-e feltüntetésre. Végezetül pedig nem szabad megfeledkezni az adó 1+1 százalékának felajánlásáról sem.

Azonban a fent említett általános ellenőrzéseken és a nyilatkozaton kívül számos olyan magánszemély van, akiknek további adatokat kell szerepeltetniük a bevallásukban. Ugyanis a NAV-hoz adatszolgáltatási kötelezettség hiányában nem érkezik információ bizonyos jövedelmekről, adatokról, rálátás hiányában pedig ezeket nem tudják feltüntetni a bevallási tervezetben.

A következőkben felsorolunk pár példát, amelyek kapcsán a magánszemélyeknek kell kiegészíteniük a bevallási tervezetüket.

  • A magánszemélyeknél sokszor előforduló adókötelezettséget teremtő tevékenység az ingatlanértékesítés és –bérbeadás,
  • Az adóalapkedvezmények köre egy olyan kategória ahol szintén szükség van a tervezet ellenőrzésére, hiszen a magánszemélyek dönthetnek a kedvezmények érvényesítésével kapcsolatban,
  • Fontos kiemelni a külföldről származó jövedelmek  csoportját is, hiszen erről a NAV nem kap információt, illetve ezen jövedelmek kapcsán – származási országuktól függően – eltérőek lehetnek az adózási szabályok,
  • Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magánszemélyek körében a kriptovaluták mind befektetési eszközként mind pedig kiegészítő bevételi forrásként. Ugyanakkor fontos kiemelnünk, hogy a kriptovaluták kereskedelmével szerzett plusz jövedelem is adóköteles.
  1. A kriptovaluták kereskedelmével megszerzett jövedelem adóztatása Magyarországon

Magyarországon egyelőre nincs kifejezetten a kriptovalutákból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályozás. Általános útmutatót egyelőre nem tett közzé a NAV az ilyen jellegű jövedelmek kezelése kapcsán. Fontos tisztáznunk, hogy Hazánkban a kriptovaluták nem számítanak a hagyományos értelemben véve pénznek, sem fizetőeszköznek, azonban a meglévő szabályozásoknak és adótörvényeknek megfelelően meg lehet állapítani a fizetendő adó mértékét.

Az SZJA törvény alapján megállapítható, hogy a kriptovaluta értékesítéséből származó árfolyamnyereség úgynevezett egyéb jövedelemnek tekinthető. Ezen jövedelmet akkor szükséges a bevallásban szerepeltetni, amikor a kriptovalutát a magánszemély törvényes fizetőeszközre váltja (forint, euró stb.) és abból nyeresége keletkezik. A magánszemélyek esetében adózás szempontjából a kripto értékesítése az egyéb jövedelem kategóriába esik, bányászata pedig az önállóan végzett tevékenység körébe. Adózási szempontból a legnagyobb kihívást azonban a jövedelem forintban történő meghatározása okozza.

A kriptovalutából származó nyereség, mint egyéb jövedelem után 15%-os Személyi Jövedelem Adót (SZJA), és 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetni. Költségelszámolás ebben az esetben nem lehetséges, ezért az adóalapot a SZOCHO kötelezettségre tekintettel jelenleg a jövedelem 87%-ban kell megállapítani. A fent említett adókötelezettség megállapításához azonban a magánszemélynek adminisztrációs kötelezettsége merül fel, ugyanis a kriptovaluta tulajdonosnak rendszeresen vezetnie kell, hogy milyen kriptovalutához jutott, illetve, hogy mit, mikor és mennyi értékben adott el. A magánszemély egy ilyen nyilvántartásból tudja majd megállapítani a kriptovaluta beszerzési értéke és eladási értéke közötti különbséget, amelyből megállapítható lesz az adott ügylet eredménye. A megállapított jövedelmek kapcsán figyelni kell, hogy melyik évben került a kriptovaluta átváltásra, illetve a folyószámlára kiutalásra, ugyanis abban az évben kell bevallania a magánszemélynek a jövedelmet.

Továbbá ahogy az előbbiekben említettük, előfordulhat még az az eset is, hogy a magánszemély kriptobányászati tevékenységből jut bevételhez. Az ilyen tevékenységből szerzett plusz jövedelmet a jogszabály szerint önálló tevékenységből szerzett bevételnek kell tekinteni. Ebben az esetben a magánszemélynek a már fentebb említett 15%-os SZJA, illetve 15,5%-os SZOCHO megfizetése mellett, lehetősége van elszámolni a költségeket is. A költségelszámolásnak két formája létezik, a 10%-os költséghányad, vagy a tételes elszámolás. A bevétellel szemben a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült és igazolt költség, illetve a tárgyi eszközök (kriptobányászati számítógépek) amortizációja így elszámolható, levonható lesz.

A már fent említett SZJA-bevallási határidő 2021. május 20-a, így a tervezetek ellenőrzésére eddig van lehetőség. Érdemes tehát a fent említett pontokat ellenőriznie a magánszemélynek, és a szükséges helyeken javítani a tervezetet, ugyanis az ellenőrzés és javítása hiányában a NAV által készített tervezetek automatikusan elfogadott bevallássá válnak a határidő napján, így a későbbiekben csak önellenőrzés beadásával lehet a bevallásokat módosítani.

Vegye fel a kapcsolatot szakértőnkkel

Hírlevél

Tájékozódjon a szakma legfrissebb híreiről!

Feliratkozás

Olvassa el korábbi híreinket és elemzéseinket.