GT Hírek 2021.05.20.

Az Országgyűlés előtt a tavaszi adótörvény módosító csomag

Judit

Ahogyan arról a kriptovaluták várható új Szja szabályairól szóló hírlevelünkben már tájékoztatást adtunk, 2021. május 11-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a tavaszi adótörvény módosító csomag, vagyis a T/16208. számú törvényjavaslat. Kiemelendő, hogy az adócsomag a már említett új személyi jövedelemadó szabályokon túl 2022. július 1-jei hatályba lépéssel kivezeti és egyben a szociális hozzájárulási adóba integrálja a szakképzési hozzájárulást, miközben e két adónem jelenleg összesen 17%-os mértékét 15%-ra mérsékeli. Az adócsomag mindezek mellett számos kisebb változást, illetve pontosítást vezet be, melyek legfontosabb elemeiről az alábbiakban szeretnénk átfogó képet adni:

 

  1. Személyi jövedelemadó (SZJA)

Egyéni vállalkozók átalányadózása

A javaslat egyszerűsíti az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályait. Az adózási mód választására jogosító bevételi határ meghatározásához a rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását követő szabály kerül bevezetésre. A javaslat főszabály szerint az éves minimálbér tízszeresében, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók számára pedig az éves minimálbér ötvenszeresében állapítja meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt. Egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere: az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.

 

Kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben részletesen ismertettük, 2022-től a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára fog épülni a jelenlegi egyéb jövedelemként történő adóztatás helyett. Átmeneti rendelkezésként amennyiben a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az új szabályok alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként kell figyelembe vennie.

 

Négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye

A javaslat egyszerűsíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget azzal, hogy nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adat tekintetében, ami már bizonyosan nem változhat.

 

  1. Társasági adó (TAO)

Hibrid gazdálkodó szervezetek Tao kötelezettsége

A tervek szerint 2022. január 1-jétől belföldi illetőségű adózónak fog minősülni az olyan Magyarországon bejegyzett, vagy magyarországi székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amelyben olyan adójogrendszer hatálya alá tartozó külföldi illetőségű szervezet rendelkezik többségi tulajdonnal, amely adójogrendszer, az adott hibrid gazdálkodó szervezetet, a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti. A befektetési alapok és a Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozó kollektív befektetési formák mentesülnek e szabály alól.

 

A belföldi illetőségű adóalanynak minősülő hibrid gazdálkodó szervezet a magyar vagy más ország adójogszabálya által meg nem adóztatott jövedelme után válik Tao fizetésre kötelezetté.

 

Csoportos társasági adóalanyiság

A javaslat szerint nonprofit gazdasági társaság, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet nem lehet tagja csoportos társasági adóalanynak. Átmeneti rendelkezés alapján azonban az aktuális adóév végéig még fenntarthatják csoportos társasági adóalanyi tagságukat.

 

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány

A javaslat szerint, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így azzal az adó alapját nem kell megemelni. Mindemellett ezen juttatások 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka –csökkenti a társasági adó alapját, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig a megfelelő igazolás birtokában.

 

  1. Általános forgalmi adó (ÁFA)

Pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása

A javaslat, a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek jobb ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a pénzforgalmi szolgáltatóknak, az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, a határon átnyúlóan végrehajtott fizetésekkel kapcsolatban. A javaslat értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról, a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben az adott naptári negyedévben, határon átnyúlóan ugyanazon kedvezményezett számára teljesített fizetések száma meghaladja a 25-öt.

 

Behajthatatlan követelés utáni általános forgalmi adó visszaigénylés

Az általános forgalmi adó alanya külön, írásbeli kérelem útján igényelheti vissza az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, feltéve hogy a vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi, hogy amennyiben a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik, akkor a megtérítés időpontját magában foglaló időszakra benyújtott bevallásban az összeget adóalap-növelő tételként kell szerepeltetni.

 

A megfizetett adó visszatérítése iránti kérelem az esetben nyújtható be, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a törvénymódosítás hatályba lépését követően állt be. Amennyiben ezt megelőzően került rá sor, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelme benyújtására. Az adóhatóság 6 hónapon belül dönt a kérelemről.

 

A javaslat hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott alábbi kizáró feltételeket:

  • a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt,
  • az adószáma törölve volt ekkor,
  • az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában,
  • az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.

A módosítás hatályba lépését követően e körülmények automatikusan nem zárják ki az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal a NAV, az adóalap és fizetendő adó csökkentésének ellenőrzésekor – a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban – e körülményeket is mérlegelni és értékelni fogja. A módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja 2015. december 31. utánra esik.

 

Külföldi utas áfa-visszatérítése

A javaslat a külföldi utas áfa-visszatérítési szabályai vonatkozásában a papír alapú eljárás mellett megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is. A törvény kihirdetését követő naptól a termék kivitelét a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével is lehetne igazolni.

 

  1. Helyi adók

A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. A javaslat szerint a közszolgálati kötelezettség fogalma a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony mellett kiegészül az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal is.

 

  1. Pénzügyi szervezetek különadója

2022. január 1-jétől megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, valamint az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége. A naptári évtől eltérő üzleti évű kockázati tőkealap-kezelők és árutőzsdei szolgáltatók az adómentességet első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóévükre alkalmazzák.

 

  1. Energiaellátók jövedelemadója

A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő vagyonjuttatással, támogatással (hasonlóan az új Tao előírással) nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó alapját.

A negatív jövedelemadó-alap (első alkalommal a 2020. adóévi) elhatárolható, és az adózó döntése szerint a keletkezését követő öt adóévben a pozitív adóalap csökkentésére felhasználható, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A felhasználás legfeljebb a negatív adóalapra vonatkozó csökkentő tétel nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig terjedhet.

 

  1. Illetékek

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelők illetékmentessége

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok személyes illetékmentességben részesülnek, amennyiben nem keletkezett az előző adóévben társasági adófizetési kötelezettségük.

 

Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK)

A javaslat szerint, minden megelőlegezett CSOK igénybevétel estén mégis kiszabnák a vagyonszerzőre a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha a CSOK-ot a vagyonszerző a határidő lejártát megelőzően, gyermekvállalás teljesítése nélkül bármely okból teljes összegben visszafizeti, vagy a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesül. Az utólagos illetékfizetésre nem kerülne sor, ha a támogatott vagyonszerző a támogatást csak részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizetné vissza, illetve ha a gyermekvállalás teljesítése a CSOK-ban részesülő egészségi állapotára tekintettel hiúsul meg. Az új előírásokat a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. napot követően keletkező ügyekben kell alkalmazni.

 

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok

Jelenlegi szabályozás alapján, ha egy társaság egy adott adóévben ingatlant szerez, mellyel már belföldi ingatlannal rendelkező vállalkozásnak minősülne, de betéteit még ugyanabban az évben eladják, úgy a jelenleg hatályos szabályok szerint (tekintve, hogy az utolsó lezárt mérlege alapján még nem minősül belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak) nem keletkezik utána illetékfizetési kötelezettség. Ezt a kiskaput zárná be a törvényjavaslat a következő intézkedésekkel. Ha a társaság vagyoni betétjét eladják, akkor a két mérleg-készítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett, illetve  a könyvekből kivezetett ingatlan könyv szerinti értékével, továbbá más, nem pénzügyi eszközök állományváltozásával a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai, illetve összes eszköze értékét korrigálni kell. Ezeket a módosító tételeket csak akkor kell alkalmazni, ha a társaság azok figyelembevételével az illetékkötelezettség keletkezésekor belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság lenne. A korrekciók alátámasztására szolgáló dokumentumok köre nem kerül tételesen előírásra, arra felhasználható többek között közbenső mérleg, vagy főkönyvi zárlat adata is. Az új előírások a törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba.

 

  1. Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

2022. július 1-jével fél százalékponttal, 15,5%-ról 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, továbbá megszűnik, és részben beépül a szociális hozzájárulási adóba a szakképzési hozzájárulás.

A jelenleg a szakképzési hozzájárulásban biztosított szakirányú oktatás és duális képzésre vonatkozó adókedvezmény 2022. július 1-től a szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe. A fizetendő Szocho-t meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok, az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.

 

A törvénymódosítás kiterjesztené a szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés eseteit:

  • a szakképzési munkaszerződés és tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra.
  • a Tbj. szerint nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személyekre (az Szja törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével).
  • Az álláskeresési támogatásra a juttatás időpontjától függetlenül.

 

  1. Társadalombiztosítás (TB)

2022. január 1-től módosulnak az átalányadózó főállású egyéni vállalkozók járulékfizetési és családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályai: a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vehető a családi járulékkedvezmény az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig.

 

  1. Adóeljárási szabályok

2020. január 10-től székhelyszolgáltatást kizárólag a kijelölt felügyeleti szervhez bejelentett személyek folytathatnak. A módosítási javaslatok egyrészt ezt a változást követik le, másrészt ehhez kapcsolódóan tartalmaznak néhány intézkedést. Így kimondják, hogy amennyiben az adózó felügyeleti szervhez nem bejelentett székhelyszolgáltatót jelent be, úgy a NAV ezt jelzi felé és egyben felhívja, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentését. Ha az adózó ennek nem tesz eleget, úgy adószámát törlik. Az adóhatóság a változás előtt bejelentett jogviszonyokat is felülvizsgálja.

 

A törvényjavaslat alapján bővülne a havi járulékbevallásban bejelentendő adatok köre. Így annak már része lenne a természetes személynek kifizetett:

  • tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott állam joga szerinti osztalék, osztalékelőleg,
  • egyes külön adózó jövedelmek esetében az az információ, hogy a természetes személy Tbj. szerint külföldinek minősül-e.

 

A pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás mellett már az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket is adatszolgáltatásra kötelezetté tenné a törvényjavaslat.

A javaslat az előzetes transzferármegállapítási eljárásokat a NAV hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi.

 

  1. Vám

A javaslat szerint a 150 EUR belső értéket meg nem haladó, ún. kis értékű küldemények szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is.

Az Európai Unió külső határain elkövetett jogsértésekkel összefüggésben lefolytatott gyorsított eljárás lehetősége az eddigi 50 000 forintos vámhiány küszöbről 100 000 forintra emelkedik. A gyorsított eljárás keretében a bírság a helyszínen megfizethető, így gyorsabb és eredményesebb a jogsértések kezelése. Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a vámhatóság a bírság kiszabása során annak megfizetéséről a váminformatikai rendszerből nyomtatható igazolást állít ki, amely kiváltja a manuális úton kitöltendő nyugta szerepét.

 

  1. Számvitel és könyvvizsgálat

A Számviteli törvény 2020. január 1-től bevezette az elszámolási egységhez kapcsolódó elszámolási modellt, amely azonban olyan szerződésekre is kiterjedhet, melyeknél az alkalmazás nehézkes és a beszámoló érintettjeinek többlet információval nem szolgál. Emiatt a törvényjavaslat 2021. évben induló üzleti évtől lehetőséget biztosít arra, hogy azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatban gyártott termékek esetén az elszámolási egységhez kapcsolódó elszámolást a vállalkozások ne alkalmazzák, így erre vonatkozóan időbeli elhatárolást sem kell képezniük.

Az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás várható, de még el nem számolt összege a 2021. évben induló üzleti évtől aktív időbeli elhatárolásként is kimutatható, csökkentve az előleg alapú fejlesztési támogatások okozta időbeli eltéréseket.

Az áfa törvénnyel összhangban a számviteli törvényből törlésre került az ellenérték arányában történő áfa megosztási kötelezettség, a tárgyi eszközök bekerülési értéknek megállapításakor. Ez a módosítás szintén alkalmazható a 2021-ben induló üzleti évekre is.

A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus kiállítása 2020. áprilisa óta lehetséges, mely kapcsán egyértelműsítésre került, hogy az elektronikusan kiállított könyvvizsgálói jelentésnek elektronikus aláírást és időbélyegzőt is tartalmaznia kell.