Megszületett az alku: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése egyéb adónemekre is hatást gyakorol

2021. december 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2021. évi CXXXI. törvény, amely a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges egyéb adóintézkedéseket tartalmazza. Jelen hírlevelünkben ezen jogszabály legfontosabb részleteit gyűjtöttük össze.

Az említett törvény megjelenése előtt 2 nappal, 2021. december 15-én jelent meg a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet, amelyben kihirdetésre került, hogy 2022-ben Magyarországon valamennyi iparágban és munkáltatónál bruttó 200 ezer forint lesz a havi minimálbér, míg bruttó 260 ezer forint a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak járó havi garantált bérminimum összege.

Ugyanakkor már jóval korábban, 2021 szeptemberében megkezdődtek a versenyszféra képviselői és a Kormány közötti egyeztetések a pontos összegekről, illetve a kapcsolódó – a munkáltatóknak, mint kifizetőknek lényegében ezen többletkiadásokért „cserébe járó” – adóengedményekről. A Kormány amiatt is kényszerült ilyen gesztusra, mivel a sajtóban megjelent (KSH adatain alapuló) információk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a vállalati szektorban foglalkoztatottak kb. 34%-át érinti közvetlenül, továbbá a minimálbér közel 20%-kal, míg a garantált bérminimum közel 19%-kal növekedett 2021-hez képest.

A decemberben elfogadott törvény értelmében a munkavállaló bruttó bére után a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 2,5 százalékponttal, 15,5%-ról 13%-ra csökkent 2022. január 1-jétől, valamint az eredetileg tervezett július 1-jénél hamarabb, ugyancsak január 1-jétől került eltörlésre a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Az utóbbi kapcsán a már korábban bejelentettek szerint a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye megmarad, vagyis ezek alkalmazhatóak lesznek a szociális hozzájárulási adóban is.

Összességében tehát 4%-kal csökken a munkáltatói bérkifizetéseket terhelő adóteher, amely így mostantól már csupán a 13%-os szociális hozzájárulási adót jelenti.

A SZOCHO mértékének csökkenése két másik adónemben is változást eredményez: egyfelől a kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (vagyis az „EKHO”) mértéke ugyancsak 13%-ra csökken, másfelől pedig, ha egy magánszemély a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett, akkor neki a személyi jövedelemadó alapjának kiszámításakor – az eddigi 87%-kal szemben – a vonatkozó jövedelme 89%-át kell figyelembe vennie.

Csökken a kisvállalati adó („KIVA”) kulcsa is, ami az eddigi 11% helyett mostantól 10% lesz. A szociális hozzájárulási adó fentebb részletezett csökkenése miatt azonban a kiva adónemre újonnan áttérni kívánó cégeknek mindenképpen ki kell számolniuk, hogy valóban megéri-e számukra ezt az adónemet választani.

Ugyan nem kapcsolódik a szociális hozzájárulási adóhoz, de a most vizsgált törvényben a jogalkotó rögzíti, hogy a 2021-es évhez hasonlóan a 4 milliárd forint árbevétel vagy mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó („HIPA”) mértéke 2022-ben is 1%-ban lesz maximalizálva, továbbá az érintett cégeknek 2022-ben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel számított HIPA előlegüknek csak az 50%-át kell megfizetniük.

Az előző évhez hasonlóan ezen HIPA-kedvezmény igénybevételének feltétele ezúttal is egy előzetes – február 25-ig benyújtott – nyilatkozat, kivéve azon cégeknél, akik ezt már tavaly megtették (utóbbiaknak csak akkor van teendőjük, ha van olyan új székhelyük, vagy telephelyük, amelyet a 2021-es nyilatkozattételt követően hoztak létre).

A törvény azt is kimondja, hogy a települési önkormányzatok a 2022. évre új helyi / települési adót nem jogosultak bevezetni.

Végezetül, az emelés hatására változnak a korábban is (részben) a minimálbérhez kötött, gyermekvállalással kapcsolatos állami támogatások maximális összegei: a GYED (gyermekgondozási díj) összege legfeljebb havi bruttó 280 ezer forint, míg a GYOD (gyermekek otthongondozási díja) legfeljebb bruttó 200 ezer forint lesz.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!