GT Hírek 2021.05.12.

2023 május 22-ig halasztható a kriptovaluta jövedelmek utáni SZJA megfizetése

Judit

Ahogy azt korábbi hírlevelünkben is említettük, Magyarországon eddig nem volt kifejezetten a kriptovalutákból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályozás. Azonban a kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem, mint a tőkejövedelmek egy új formája beépítésre kerüljön a személyi jövedelemadó rendszerébe.

 

Törvényjavaslat – a kriptovaluta jövedelmek új kezelése és adóterhe

A 2021. május 11-én benyújtott T/16208. számú törvényjavaslat – elfogadása esetén – jelentős lépéseket tenne a kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése felé. A jelenlegi szabályok alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában –a kriptovaluta átruházásakor keletkező jövedelem egyéb jövedelemként viseli a közterheket, így az után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerzi (ami a kriptovalutával való kereskedés esetében elég gyakori), a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie, emiatt az SZJA és a SZOCHO adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka.

Ezzel szemben az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Így a törvényjavaslat szerint a kriptodevizák adóterhe 30,5%-ról 15%-ra csökkenhet.

 

A kriptoeszközök és ügyletek meghatározása

Az SZJA törvény új szabályai alapján kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek pedig azt az ügyletet kell majd minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át az ügylet adómentes.

 

A jövedelem megállapításának, bevallásának módja

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára fog épülni. Jövedelem akkor keletkezik majd, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során, a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe (pl.: kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás, míg bányászata esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült költségek).

Ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét, akkor a veszteséget elszenvedett magánszemély élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában.

 

Átmeneti rendelkezés – halasztható SZJA fizetési kötelezettség

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó új szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezés, értelmében amennyiben a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az új szabályok alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként kell figyelembe vennie.

Tehát ezen átmeneti rendelkezés alapján a fenti feltételekkel élő magánszemélyek halaszthatják a kriptovaluta jövedelmeik utáni SZJA fizetési kötelezettségüket, a 2022. évről szóló SZJA bevallás benyújtási határidejéig, 2023. május 22-ig.